Hogyan ér véget egy házasság? Egyik lehetőség a szép eufemizmussal kifejezett ásó-kapa-nagyharang, azonban Magyarországon a 2021 évben például 18 092 ember számára válással ért véget - ami amúgy kiugróan magas aránynak számított. Nézzük, hogyan működik ez utóbbi a gyakorlatban.
A házasságot csak a bíróság bonthatja fel, amennyiben az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A teljes és helyrehozhatatlan megromlás a körülmények figyelembevételével állapítható meg, ilyen erre utaló jel például, ha a felek már külön élnek, esetleg új párkapcsolatokat is kialakítottak.
Bármelyik fél kérheti a bontást, ebben a tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a megromláshoz milyen okok vezettek, vagy ki tehető felelőssé azért. A bíróság nem moralizál, nem az alapján lesz pernyertes vagy pervesztes valaki, hogy az ő hibájából romlott-e meg a házasság.
A bontóper (vagy hétköznapi nevén a válóper) kétféle módon alakulhat:
- közös megegyezéses vagy pedig
- az ún. tényállásos bontás.
A házasság közös megegyezéssel történő felbontására akkor van lehetőség, ha azt a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik. Ebben az esetben a bíróság nem vizsgálja, hogy miért ment tönkre a házasság, nem kell tanúkkal és egyéb bizonyítási eszközökkel igazolni, hogy tényleg megszűnt az életközösség és nincs kilátás annak helyreállítására. Ehhez azonban szükséges az, hogy a házastársak
- a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása,
- a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás,
- a gyermek tartása,
- a házastársi közös lakás használata,
- valamint - ez iránti igény esetén - a házastársi tartás kérdésében megegyezzenek, és ezen perbeli egyezségüket a bíróság jóváhagyja.
Az egyezséget a bíróság akkor fogja jóváhagyni, ha az megfelel a jogszabályoknak és a gyermek érdekének, különösen a szülői felügyelet gyakorlásának, a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásnak és a gyermek tartásának rendezése kapcsán.
Amennyiben ezen fenti ún. járulékos kérdések (szülői felügyeleti jog, kapcsolattartás, gyermektartásdíj, házastársi tartás és utolsó házastársi közös lakás használata) közül akár csak egyikben nincs a felek között egyezség, úgy a bíróságnak le kell folytatni a tényállásos bontást, vagyis a feleknek elő kell adniuk, hogy mikor, hogyan romlott meg a házasság, miért akarnak elválni, illetve ezekben a járulékos kérdésekben mi az ő kereseti kérelmük. Amennyiben nincs megállapodás, úgy a bíróság fog dönteni a fenti kérdésekről.
Fontos megjegyezni, hogy a bontóper nem kapcsolható össze a házassági vagyonjogi perrel, vagyis a vagyonmegosztást külön perben, vagy külön peren kívüli megállapodásban lehet rendezni. Ami összekapcsolja a két eljárást az az, hogy a bontóperben a bíróság megállapítja, hogy a házastársak között mettől meddig állt fenn az életközösség, ami rendkívül fontos a vagyonmegosztás szempontjából.
댓글